Botanikai-Természetvédelmi Folyóirat

Journal of Pannonian Botany

Kitaibelia vol. 15 – no. 1-2. (2010) p.119-132.

Adatok a Mezőföld löszflórájához II.
Lendvai Gábor – Horváth András
Cikk letöltése: [pdf] (288 Kb)

Kivonat:

E dolgozatban a Mezőföld löszterületén előforduló 196 növényfajról szolgáltattunk előfordulási adatokat. A területre nézve új fajok száma csupán négy, ami a Mezőföld flórájának viszonylag jó feltártságát jelezheti. Ugyanakkor számos olyan növényföldrajzi vagy természetvédelmi szempontból jelentős adatot is közreadtunk, amelyek korábban nem voltak ismertek. A ritka és veszélyeztetett, továbbá védelem alatt álló fajokra vonatkozóan nagy számban közöltünk újabb előfordulási helyeket. A védett fajok közül több mint negyven faj esetében találtunk új, eddig ismeretlen állományokat. Ez hozzájárul e fajok elterjedésének minden eddiginél pontosabb megrajzolásához, elősegíti veszélyeztetettségük mértékének felülvizsgálatát és az esetleg szükséges természetvédelmi stratégia megalapozását. Ez különösen azon fajok esetében lényeges, melyeknek eddig csupán egy vagy néhány - és általában igen sérülékeny - állománya volt csak ismeretes.

Sikerült minden eddiginél pontosabb képet kapni több jellemző sztyepfaj mezőföldi elterjedéséről. Ezek közül különösen jelentős a borzas macskamenta (Nepeta parviflora M. B.) újabb lelőhelye Előszállásnál, a csikófark (Ephedra distachya L.) dunaföldvári termőhelyének megerősítése, a csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima Koch) további három lelőhelye Kulcsnál, Lajoskomáromnál és Belsőbárándnál. Ezek az adatok megerősítik a Mezőföld növényföldrajzi kapcsolatát az erdélyi Mezőséggel és a kelet-európai zonális sztyepekkel, és igazolják a holocén korábbi szakaszaiban valódi sztyepek itteni jelenlétét. A Bassia sedoides egykori előfordulása Százhalombattánál (Tauscher Gyula gyűjtése az 1870-es évekből) ugyancsak figyelemre méltó. E faj eddig csak a Dunától keletre volt ismert az Alföldön, bár Menyhárth (1877), Borbás (1900) majd – feltehetőleg ezek nyomán – Simon (1992, 2000) a Mezőföldről is jelzi. Felméréseink további hozadéka néhány olyan pusztai tölgyes állomány „felfedezése”, melyek faji összetételük és méretük alapján is kiemelkedő tudományos értéket képviselnek.