Botanikai-Természetvédelmi Folyóirat

Journal of Pannonian Botany

Útmutató a szerzőkhöz

A lap irányultsága: A KITAIBELIA Botanikai-Természetvédelmi Folyóirat várja a florisztikai, növényföldrajzi, taxonómiai, nevezéktani, cönológiai/élőhelytipológiai, ökológiai, természetvédelmi botanikai, tudománytörténeti témájú eredeti dolgozatokat, melyek lehetnek adatközlő, elméleti, módszertani, kritikai vagy áttekintő jellegűek. A terjedelmesebb, eredeti dolgozatok a Lektorált közlemények sorában jelennek meg. Rövidebb (néhány soros) közlemények az Apró közlemények című rovatban, könyvismertetések a Szakirodalmi figyelő című rovatban jelennek meg.

Közlemények benyújtása és megjelenése: A kéziratokat a szerkesztő címére (kitaibelia@unideb.hu), elektronikus formában kérjük benyújtani. A kéziratokról elsőként a szerkesztő dönt: a formai vagy tartalmi elvárásoknak nem megfelelő kéziratokat visszautasíthatja vagy javításra visszaküldheti. Az elvárásoknak megfelelő kéziratokat két lektor tekintik át. A lektorok személyére a szerzők javaslatot tehetnek. A lektorok a következő szempontok alapján értékelik a kéziratot:

  1. Illeszkedik-e a kézirat a KITAIBELIA folyóirat tematikájába?

  2. Megfelelő-e a cikk címe?

  3. Szükségesek-e és szemléletesek-e a kéziratban szereplő ábrák, táblázatok?

  4. Megfelel-e az idegen nyelvű összefoglaló a cikk tartalmának?

  5. Nyelvi és stiláris szempontból megfelelő-e az idegen nyelvű összefoglaló?

  6. A kézirat nyelvezete, stílusa megfelelő-e?

  7. Megfelelő-e az irodalmi előzmények ismerete? Szükségesek-e a kéziratbeli hivatkozások?

  8. Megfelelően szerkesztett-e az Irodalomjegyzék?

A kézirat javítását a lektori vélemény útmutatásai szerint a szerzők végzik. A szükséges javításokat és pótlásokat követően a szerzők újraküldik a dolgozatot a szerkesztőnek, aki (esetleg a lektorok véleményének ismételt kikérésével) dönt a dolgozat befogadásáról. Befogadás esetén a szerkesztett, betördelt kéziratot a szerzők megjelenés előtt minden esetben kézhez kapják jóváhagyásra.

Formai követelmények: A kéziratokat MS Word for Windows szöveg­szerkesztővel, ’doc. formátumban kérjük. A szöveg Times New Roman betűtípussal, 12 pontos betűmérettel készüljön. A taxonnevek dőlt (italic, kurzív), irodalmi hivatkozásokban a szerzői nevek kiskapitális (small caps), az auktornevek, herbáriumi gyűjtők és szüntaxonok nevei szabályos (regular), a fejezetcímek vastag betűs (bold) szedésűek legye­nek. A felsoroltakon kívül semmilyen más formázás nem szerepelhet!

A benyújtott kéziratnak tartalmaznia kell a következőket:

a cikk címe;

szerző(k) neve, munkahelyi vagy postacíme;

a kapcsolattartó szerző e-mail címe;

magyar és idegen nyelvű összefoglaló max. 300 szó terjedelemben;

kulcsszavak;

a cikk szövege;

a hivatkozott irodalmi források jegyzéke (irodalomjegyzék).

A dolgozatok ajánlott részfejezetei: Bevezetés és célkitűzés, Anyag és módszer, Eredmények, Eredmények értékelése, Összefoglalás, Köszönetnyilvánítás, Irodalomjegyzék. Ettől a tagolástól eltérhet a dolgozat, annak tartalma és jellege szerint.

Magyar nyelvű dolgozatoknál kötelező a max. 300 szavas idegen nyelvű összefoglalás, amely angol vagy német lehet. A dolgozat címét is kérjük lefordítani!

Idegen nyelvű dolgozat esetén kötelező a max. 300 szavas magyar összefoglaló. Az ábrák és táblázatok címét magyarul és a választott idegen nyelven is meg kell adni.

Nyomtatásban fekete-fehér, míg az online közzétett dokumentumokban színes ábrák megjelenítésére (is) van lehetőség. Az ábrákat ’.jpg kiterjesztéssel elektronikus formában kérjük. Számozásuk szövegbeli megjelenésük sorrendjében, arab számokkal történjen. A kéziratban tüntessék fel az ábrák hozzávetőleges helyét, növényábrák (rajz, herbáriumi példány) mellett a méretvonalakat.

A tudományos nevek első cikkbeli említésekor fel kell tüntetni az auktort is (kivétel: társulástani tabellákban, lelőhelyek fajlistáiban szereplő fajnevek). Az auktornevek, faj- és szüntaxon-nevek használatát illetően valamely széles körben használt forrást (pl. www.ipni.org) ajánlott követni, e műveket a kéziratban fel kell tüntetni.

A szövegbeli irodalmi utalásokat az alábbi példák szerint kérjük feltüntetni:

  • egy szerző esetén (Soó 1920), vagy Soó (1920)

  • két szerző esetén (Hargitai & Soó 1940), vagy Hargitai & Soó (1940)

  • több szerző esetén (Soó et al. 1940), vagy Soó et al. (1940)

  • több irodalmi tétel egyidejű hivatkozása esetén (Soó 1920, Soó et al. 1940), vagy Soó (1920), Soó et al. (1940)

Az irodalomjegyzékben az idézett munkák az alábbi minta alapján szerepeljenek:

  • könyv esetén:

Hortobágyi T. & Simon T. (szerk.) (1981): Növényföldrajz, társulástan és ökológia. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 546 pp.

  • könyvrészlet esetén:

Pócs T. (1981): Növényföldrajz. – In: Hortobágyi T. & Simon T. (szerk.), Növényföldrajz, társulástan és ökológia, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 27–166.

  • folyóiratcikk esetén:

Soó R., Boros Á., Igmándy J., Máthé I. & Ujvárosi M. (1943): Előmunkálatok a Bükkhegység és környéke flórájához. – Botanikai Közlemények 40 (34): 169221.

Folyóiratok címét rövidítés nélkül kérjük feltüntetni. További, itt nem részletezett formai elvárások tekintetében kérjük az aktuális, utolsó szám szerkesztési példáit követni.

További ajánlások:

Florisztikai cikkek esetén:

  • az enumerációban alfabetikus sorrend helyett ajánlott valamely, a hazai flórát tárgyaló mű sorszámait követni:

Király G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.

Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok-virágos növények. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 976 pp.

Horváth F., Dobolyi K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L. & Szerdahelyi T. (1995): Flóra adatbázis 1.2. Taxon-lista és attribútum állomány. – MTA ÖBKI, Vácrátót, 267 pp.

  • az enumerációban az egyes lelőhelyekkel együtt ajánlott megadni a közép-európai flóratérképezés rácsháló-egységeinek kódjait (KEF) [XXXX.Y] formátumban.

  • az enumeráció szerkezetére egy lehetséges példa:

2317. Lolium perenne L.Herb.: Ujvárosi (1935): Hajdúnánás (DE). Lit.: Tamássy (1927): Nyírség. Ined.: Monostorpályi: Vályog-gödör [8696.2], Pocsaj: Bajonta-puszta [8696.4]. Utak mentén, taposott helyeken közönséges.

  • a fenti példában szereplő Herb./Lit./Ined. tagolástól indokolt esetben el lehet térni.

  • a florisztikai adatok közül legalább a jelentősebbeket ajánlott valamely nagyobb hazai közgyűjteményben (pl. MTM Növénytár: Carpato-Pannonicum gyűjtemény, DE Növénytani Tanszék: Soó Rezső Herbárium) elhelyezett herbáriumi példánnyal hitelesen dokumentálni.