Botanikai-Természetvédelmi Folyóirat

Journal of Pannonian Botany

Kitaibelia vol. 23 – no. 1. (2018) p.25-30.

A kockásliliom (Fritillaria meleagris L.) tüskeszentpéteri (Zalaszentgrót) élőhelyének tájhasználat története / Land-use history of a habitat of fritillaries (Fritillaria meleagris L.) in W Hungary (DOI: 10.17542/kit.23.25)
BIRÓ Éva, SIMON Zsófia & BÓDIS Judit
Cikk letöltése: [pdf] (2923 Kb)

Kivonat:

Abstract – In Hungary, Fritillaria meleagris is known as a species of riparian woodlands however it forms large populations on meadows appeared after woodland clearance too. We monitored one such population on the floodplain of the small river Zala in Western Hungary near Tüskeszentpéter. To explore the history of land use on this site we used the maps of Military Surveys of Hungary, aerial photographs and archive documents (1720–2016). The first written records of the settlement (Tüskeszentpéter) built in a meander of the river Zala are dated to 1301. By 1784, the studied area was covered by wet meadows and only small fragments of forests, as it could be seen on old maps. That time the main livelihood was animal husbandry which required a lot of hay to be stored for winter. These floodplain hay meadows were very productive. Between 1895 and 1930, after the regulation of river Zala flow most of meadows were transferred into arable fields. Small-scale farming almost disappeared by 1960s because of ‘collectivization’. Big hay-cut machinery started to be used and this way of land farming can be seen on the meadows nowadays too. Fritillary populations occur only in areas which have been continuously managed as hay meadows for 300 years. Over six years of observations (2012–2017) the number of annually flowering Fritillaria individuals varied from 630 to 5314. As traditional animal husbandry is no longer economical in Hungary, the maintenance of these historic floodplain meadows depends on different nature conservation supports.

Keywords: flowering, hay meadow, military surveys, river regulation

Összefoglalás – A mocsári kockásliliom (Ftritillaria meleagris) elsődlegesen ligeterdei faj, mégis gyakran találkozhatunk vele folyóinkat kísérő réteken. A vizsgált területet (Tüskeszentpéter) 2012 óta monitorozzuk. A tájtörténeti vizsgálatokhoz irodalmi és térképi forrásokat, valamint légifotókat (1720–2016 között) használtunk fel. A virágzó tövek száma 630 és 5314 között változott a vizsgált hat év során az áradások és a tavaszi időjárás függvényében. Tüskeszentpéter első említése 1301-ből származik. A település környezetét mocsaras területek és a Zalát kísérő berkek jellemezték. A katonai felmérések térképei is ezt az állapotot tükrözik. A legfőbb megélhetési forrás az állattenyésztés volt, melyhez a téli szénát a kaszálórétek adták. 1895 és 1930 között a szántóterületek aránya megnőtt a rétek és a legelők rovására. A Zala szabályozása tovább növelte a felszántott rétek nagyságát, de jellemzően a kaszálóként való hasznosítás megmaradt (1955), csak a művelés intenzitása változott (1966). A Zala környékének becserjésedése megindult, de a fenntartott tájhasználatnak köszönhetően a vizsgált területen nem jelentős. A források alapján a kockásliliomok a közel 300 éve rétként használt területeken nőnek, az állatlétszám lecsökkenése miatt azonban jelentőségüket vesztik ezek a rétek, ma alapvetően a támogatások határozzák meg használatukat vagy felhagyásukat.

Kulcsszavak: folyószabályozás, katonai felmérések, kaszáló, virágzás