Az oldal 2020-tól nem frissül. Friss információkért látogasson el az alábbi oldalra: https://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia

Kivonat:

Abstract – The phytosociological characterization of closed oak forests occurring in the loess-covered part of Central Hungary (Mezőföld) is presented. Such forest fragments are found very sporadically in that predominantly treeless region, mostly in semi-dry habitats of north-facing hillsides. This plant community represents an intermediate stage between open steppe woodland (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris) and closed mesic oak-hornbeam forests (Corydali cavae-Carpinetum). Analyses of 20 phyto­sociological samples using multivariate grouping methods (cluster analysis, principal coordinates analysis) showed a clear difference between these samples and samples of similar communities occurring in the area. In the species composition the characteristic elements of dry and mesic oak forests (Quercetea pubescentis-petraeae, Quercetalia cerridis, Aceri tatarici-Quercion and Fagetalia, respectively) played a major role. On the other hand, dry grassland species (Festuco-Brometea, Festucetalia valesiacae, Festucion rupicolae, etc.) were much less significant than in steppe woodlands. In terms of chorology, European and sub-Mediterranean floristic elements were dominant in the samples, while the proportion of continental elements was substantially smaller than that in steppe woodlands. As a result, our samples were identified with the plant association Pulmonario mollis-Quercetum roboris Kevey 2008, which is classified into the suballiance Polygonato latifolio-Quercenion roboris Kevey 2008 in the phytosociological system.

Keywords: Central Hungary, forest vegetation on loess, Syntaxonomy

Összefoglalás – Jelen tanulmány a Magyarország középső részén levő Mezőföld zárt lösztölgyeseinek (Pulmonario mollis-Quercetum roboris) cönológiai elemzését tartalmazza 20 felvétel alapján. Az erdőt­len tájon ez az asszociáció igen szórványosan mutatkozik. Fragmentumai félszáraz–félüde termő­helyeken fordulnak elő, és átmenetet képeznek a száraz nyílt lösztölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-ro­boris) és az üde talajú gyertyános-tölgyesek (Corydali cavae-Carpinetum) között. E zárt lösztölgyesek (Pul­monario mollis-Quercetum roboris) az alföldi lösztáblákon a homokvidékekről ismert – ugyancsak fél­szá­raz–félüde talajú – zárt homoki tölgyeseket (Convallario-Quercetum roboris) helyette­sítik. A sokvál­tozós elemzések (cluster-analízis, főkoordináta-analízis) révén a zárt (Pulmonario mollis-Quercetum robo­ris) és a nyílt (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris) lösztölgyesek elkülönültek egymástól. A társu­lás felépítésében a száraz erdők (Quercetea pubescentis-petraeae, Quercetalia cerridis, Aceri tatarici-Quercion) és az üde erdők (Fagetalia) karakterfajai fontos szerepet játszanak. A száraz gyepek elemei (Festuco-Brometea, Festucetalia valesiacae, Festucion rupicolae stb.) ezzel szem­ben a nyílt lösztölgyesek­hez (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris) képest erősen visszaszorul­nak. A flóraelemek között az európai és a szubmediterrán fajok a meghatározóak, míg a kontinentális elemek alárendeltebb sze­repet töltenek be, mint a nyílt lösztölgyesekben. A vizsgált zárt lösztöl­gyes (Pulmonario mollis-Quercetum robo­ris Kevey 2008) a Polygonato latifolio-Quercenion roboris Kevey 2008 alcsoportba (suballiance) sorolható.

Kulcsszavak: erdei löszvegetáció, Közép-Magyarország, szüntaxonómia