Botanikai-Természetvédelmi Folyóirat

Journal of Pannonian Botany

Kitaibelia vol. 21 – no. 1. (2016) p.78-100.

A hazai Felső-Tisza-vidék fehérfűz ligetei (Leucojo aestivi-Salicetum albae KEVEY in BORHIDI et KEVEY 1996) / White willow riparian forests along the upper Tisza River, Hungary (DOI: 10.17542/kit.21.78)
KEVEY Balázs & BARNA Csilla
Cikk letöltése: [pdf] (789 Kb)

Kivonat:

Abstract – Forests of the Tisza floodplain in the northwestern part of Hungary include white willow riparian forests (Leucojo aestivi-Salicetum albae) that are phytosociologically little studied. This study summarizes the characteristics of this community based on 25 phytosociological relevés. These forests grow mostly on mud and raw alluvial soil in the low-lying parts of the lower terraces of the floodplain. They are easily separated by their species composition and underdeveloped shrub layer from white poplar gallery forests (Senecioni sarracenici-Populetum albae)., which grow on higher lying ground with rather light sandy soil and typically possess a pronounced shrub layer. The understory of their stands may often host plants  that are rare or completely absent in other parts of the country, such as Cardamine amara, Cardamine flexuosa, Cardaminopsis arenosa, Carex pseudocyperus, Carex remota, Chrysosplenium alternifolium, Leucanthemella serotina, Leucojum aestivum, Oenanthe banatica, Scrophularia scopolii, Telekia speciosa, Vitis sylvestris. This community is classified in the „Salicenion albae-fragilis Kevey 2008” suballiance.

Keywords: Hungarian Plains, Syntaxonomy, riparian forest, Natura 2000, cluster-analysis, ordination

Összefoglalás – Jelen tanulmány a Magyarország északkeleti részén levő Tisza-ártér fehérfűz ligeteinek (Leucojo aestivi-Salicetum albae) társulási viszonyait mutatja be 25 cönológiai felvétel alapján. Iszapos alapkőzeten és nyers öntéstalajon kialakult állományaik az alacsony ártér viszonylag mélyebb szintjeit foglalják el. Faji összetételükkel és fejletlen cserjeszintjükkel jól elkülöníthetők a mintegy 1-1,5 m-rel magasabban fekvő, laza és homokos talajú, valamint fejlett cserjeszintű fehérnyár ligetektől (Senecioni sarracenici-Populetum albae). Aljnövényzetükben egyes – részben szubmontán jellegű – növények is megjelenhetnek, amelyek az Alföld egyéb tájain ritkák, vagy teljesen hiányoznak: Cardamine amara, Cardamine flexuosa, Cardaminopsis arenosa, Carex pseudocyperus, Carex remota, Chrysosplenium alternifolium, Leucanthemella serotina, Leucojum aestivum, Oenanthe banatica, Scrophularia scopolii, Telekia speciosa, Vitis sylvestris. Az asszociáció a szüntaxonómiai rendszer „Salicenion albae-fragilis Kevey 2008” alcsoportjába helyezhető.

Kulcsszavak: Alföld, szüntaxonomia, ártéri erdő, cluster-analízis, ordináció